Ismerd meg a nyelvvizsgatípusokat, hogy ne érjen meglepetés!

Amikor a vizsgázók beülnek a vizsgabizottság elé, hogy számot adjanak a nyelvtudásukról, úgy érezhetik, hogy minden ismeret kiszállt a fejükből. Vizsga közben szorongunk, izgulunk, ez pedig könnyen a teljesítményünk rovására mehet. Márpedig a nyelvtudás és az államilag elismert nyelvvizsga kulcsfontosságú lehet a tanulmányaink és a karrierünk szempontjából.

Ha pontosan tudod, mire számíthatsz a számadáskor, nem kerülsz váratlan helyzetbe. Ehhez pedig alapvető fontosságú, hogy tisztában legyél azzal, pontosan milyen nyelvvizsgatípusok léteznek, mik a részletes követelmények, és hogyan zajlanak le a különböző típusú vizsgák. Olvasd el cikkünket, hogy magabiztosan vághass neki a próbatételnek!

Így zajlik a nyelvvizsga

Az idősebb generáció számára a nyelvvizsga egyet jelentett a „Rigó utcai” nyelvvizsgával. Mielőtt Magyarország csatlakozott volna az Európai Unióhoz, és megkezdődött volna a jogharmonizáció, kizárólag az ELTE Állami Nyelvvizsga Bizottsága előtt lehetett vizsgát tenni. A klasszikus nyelvvizsga szóbeli (A típus) és írásbeli (B típus) részből állt, és három szint közül lehetett választani: alap-, közép- és felsőfok.

2008-ban aztán minden megváltozott, azóta ugyanis idehaza is a Közös Európai Referenciakeretnek megfelelően zajlanak a nyelvvizsgák. Átalakultak a szintek, napjainkban így három kategória létezik: Alapszintű felhasználó (A), Önálló nyelvhasználó (B) és Mesterfokú nyelvhasználó (C). Ezeken a nyelvvizsgákon öt különböző kompetenciát vizsgálnak, méghozzá az olvasáskészséget, a hallás utáni szövegértést, a társalgást, a folyamatos beszédet és az íráskészséget. (Kétnyelvű vizsgákon a közvetítési, azaz a fordítási és tolmácsolási készséget is mérik.)

A 2020. év és a koronavírus okozta világjárvány újfent változásokat hozott a nyelvvizsgák világában. A személyes számonkérést felváltotta az online vizsgázás, amelyhez az akkreditált központok saját számítógépes rendszert alakítottak ki. A feltételek szigorúak, esélyt sem adnak a csalásnak, így például elvárás, hogy csak te lehetsz jelen a szobában, és egy webkamerának folyamatosan a környezetedet kell mutatnia.

Nyelvvizsgatípusok Magyarországon

Nyelvvizsga a komplexitás alapján

Három lehetőség közül is választhatsz: csak írásbeli vizsga, csak szóbeli vizsga, illetve a kettő kombinációja, a komplex vizsga. Az, hogy melyik való neked, attól függ, mire szeretnéd használni a nyelvvizsgát, és mennyire állsz jól az adott nyelvvel. Ösztöndíjakhoz, továbbtanuláshoz, diplomához vagy munkavállaláshoz biztosan a komplex vizsgára lesz szükséged.

Amennyiben úgy érzed, hogy a szóbeli vagy írásbeli képességeidet még csiszolnod kell, lehetőséged van külön-külön letenni a vizsgákat. Ha mind a kettőt megcsinálod, akármekkora időkihagyással is, az automatikusan komplex vizsgának fog számítani. Ezt a rugalmas lehetőséget remekül ki lehet használni, ha például munka mellett szeretnél nyelvvizsgázni.

Nyelvvizsga a vizsga helye alapján

Ahogy már említettük, a Covid–19-járvány miatt egy időre az online térbe költöztek a nyelvvizsgák. Lehet, hogy ez a megoldás neked nem fekszik, mert a személyes megmérettetést preferálod. Ebben az esetben érdemes várnod a vizsgával, amíg az élet visszatér a normális kerékvágásba. Kétségtelen, hogy szemtől szemben egészen más hangulata van a nyelvvizsgának, amit a webkamera aligha képes visszaadni.

Egynyelvű vagy kétnyelvű?

A kétnyelvű vizsga természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerre kéne például angolból és japánból vizsgáznod. Arról van csak szó, hogy az ilyen vizsgáknál a teljesen idegen nyelvű feladatsor mellé kapsz egy ún. közvetítési feladatot is. Ezzel azt tesztelik, hogy milyen hatékonyan tudsz közvetíteni az anyanyelved és a választott idegen nyelv között.

Az egynyelvű vizsgán a teljes feladatsor idegen nyelvű, így ez a fajta megmérettetés általában rövidebb időtartamú. A két típus azonban teljesen egyenértékű, így mindkettőt elfogadják a felvételin vagy az állásinterjúkon. A kétnyelvű vizsgát akkor érdemes választanod, ha a jövőben fordítási feladatokat szeretnél végezni hivatásosan vagy hobbiból.

Általános vagy üzleti nyelvvizsga?

A legtöbb esetben, például diplomázásnál vagy felvételinél, az általános nyelvvizsga elegendőnek bizonyul. Vannak azonban olyan területek is a munkaerőpiacon, például a műszaki területek, a gazdálkodási menedzsment és az agrártudományok esetén, ahol speciális nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől. Ha ilyen pályán képzeled el magad, tisztában kell lenned az adott terület speciális szavaival, kifejezéseivel. Ezt sikeres üzleti vagy más szaknyelvi vizsgával tudod bizonyítani.

A szaknyelvi vizsga természetesen némileg nehezebb, mint az általános vizsga, hiszen itt a beszédkészséget nem történetmeséléssel mérik. Ehelyett megadott információk és adatok alapján többperces üzleti vagy egyéb szaknyelvi prezentációt kell tartanod a vizsgabiztosoknak. Ez a típusú vizsga arra készít fel, hogy otthonosan mozogj majd a munkahelyen előforduló élethelyzetekben (például megbeszéléseken, állásinterjúkon, konferenciákon).

Nyelvvizsgaszint alapján

A1 (MINIMUMSZINT): Itt mindennapi kifejezéseket és alapvető szófordulatokat kérnek számon. Az A1 szinten be kell tudnod mutatni magadat és másokat, valamint képesnek kell lenned egyszerű, hétköznapi interakciókra.

A2 (ALAPSZINT): Ezen a szinten arról kell meggyőznöd a vizsgáztatókat, hogy megérted és használod a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket. Ezek tipikusan a családhoz, a bevásárláshoz és a helyismerethez kapcsolódnak.

B1 (KÜSZÖBSZINT): A B1 vizsgán az olyan gyakori élethelyzetek kerülnek elő, mint a munka, az iskola és a szabadidő. Ezen a szinten már élményeket és ambíciókat is meg kell fogalmaznod, és tudnod kell érvelned az álláspontod mellett.

B2 (KÖZÉPSZINT): Középszinten elvontabb témák is szóba kerülnek, ráadásul a szakszókincset is mérik. B2 tudással folyékony, zökkenőmentes beszélgetést kell tudnod folytatni anyanyelvű beszélőkkel.

C1 (HALADÓ): Igényesebb és hosszabb szövegeket is meg kell értened, az adott nyelvet pedig mind társalgási, mind szakmai és tanulmányi helyzetben is rugalmasan és hatékonyan kell használnod.

C2 (MESTERFOK): A legmagasabb szinten bármilyen olvasott, hallott szöveget meg kell értened, és a nyelv legapróbb árnyalatait is érzékelned kell. Itt már a szakcikkek és a szépirodalom sem okozhat gondot.

Hazai nyelvvizsgák vizsgaközpontok/akkreditáció szerint

• Origó: Az államilag elismert, kétnyelvű vizsgáért többletpontot kapsz felvételinél. A sikeres vizsgához minimum 60%-ot kell elérned.
• BME: Egy- és kétnyelvű verzióban is elérhető ez a vizsga, ahol szintén 60% a küszöb. Az egynyelvű középfokú vizsga esetében három óra áll a rendelkezésedre.
• ECL: Az EU által akkreditált, egynyelvű vizsgán leginkább a mindennapos élethelyzeteket kérik számon. 60% az alsó határ a sikerhez.
• TELC: Egész Európában elfogadott vizsgarendszer. A TELC vizsga főleg a kommunikációs képességeket kéri számon. 60% alatt sajnos bukás van.
• Euroexam: Alap-, közép- és felsőfokon is elérhető vizsgarendszer. Az itt kapott nyelvvizsga-bizonyítvány államilag elismert. Ehhez 60%-ot kell teljesítened.
• Cambridge Assessment English: Az egyik legnehezebb, de nagyon jól csengő nevű nyelvvizsga, amelyet a világon mindenütt elfogadnak. Legalább 60%-os vizsgát kell tenned a sikerhez.

Az online nyelvvizsgák idejét éljük

Ha mostanában szeretnél vizsgázni, alighanem online megmérettetés vár rád. A koronavírus-járvány miatt ezt a módszert részesítik előnyben a vizsgaközpontok, hiszen egészségügyileg lényegesen biztonságosabb, mint a személyes jelenlétet megkövetelő vizsgáztatás. Az online nyelvvizsgára természetesen a neten kell jelentkezned az általad kiszemelt nyelvvizsgaközpontnál. Ez a folyamat jellemzően pár percet vesz csak igénybe.

Ahhoz, hogy otthonról vizsgázhass, szigorú technikai feltételeket kell teljesítened. A legtöbb vizsgaközpont saját szoftver telepítését kéri. Kizárólag ezen keresztül éred majd el a vizsgát, a program pedig blokkolja a géped távoli elérését, hogy ne tudj külső segítséget igénybe venni. A rendszerbe való belépéshez szükséges jelszót e-mailben kapod meg.

A vizsgán ellenőrzik, hogy tényleg te ülsz-e a gép előtt, ehhez meg kell mutatnod a webkamerának a személyi igazolványodat. Sőt, biometrikus azonosításra is készülj fel, ugyanis mintát vesznek a billentyűzet- és egérhasználatodról, ami ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomatod.

A legtöbb helyen nem elég egy kamera, amely téged mutat. Ezzel ugyanis nem lehetne kiküszöbölni, hogy valaki a kamera látóterén kívülről súgjon neked. Ezért aztán egy másik kamerára is szükséged lesz, amely a környezetedet mutatja. Ez lehet egy másik laptop vagy PC kamerája, de a telefonod kamerája is megteszi, ha a telefonodat állványra tudod helyezni. A kamerák megfelelő beállításához és elhelyezéséhez előzetesen kapsz segítséget.

Maga az online vizsga egyebekben hasonlóan zajlik, mint a hagyományos teszt. Szabadon mozoghatsz a vizsgarészeken belül az egyes feladatok között, és visszatérhetsz később is egy-egy kérdéshez. Természetesen használhatsz szótárt is, méghozzá online elérhető változatban is. Készíthetsz jegyzeteket, és lehet előtted az asztalon üdítő és egy kis harapnivaló. A szóbeli vizsgarészen a webkamerádon keresztül beszélgetsz majd a vizsgáztatóiddal.

Hogyan válasszunk nyelvvizsgatípust?

Ahogy a mondás is tartja: ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz! Vagyis először azt tisztázd magadban, hogy pontosan milyen céllal szeretnél nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Felesleges belevágnod egy szakmai vizsgába, ha a munkahelyed csak általános bizonyítványt kér. Ezenkívül persze azt is tisztáznod kell magadban – méghozzá őszintén –, hogy melyik szintre lesz elegendő a tudásod. Később magasabb szinten is megmérettetheted magad, de nem jó ötlet például pusztán alaptudással felsőfokú nyelvvizsgára jelentkezni.

A következő lépés az, hogy kiválasztod a számodra szimpatikus vizsgaközpontot. A kínálat hatalmas, így először is azt mérd fel, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennél-e. Az sem mindegy, hogy a nyelvvizsgádat csak idehaza használnád, vagy esetleg külföldi munkavállaláshoz, tanulmányokhoz is igénybe vennéd. Az utóbbi esetben nemzetközileg akkreditált vizsgaközponthoz kell fordulnod.

Végül pedig ejtsünk pár szót a piszkos anyagiakról is, hiszen a nyelvvizsga nincs ingyen. Teljesen mindegy, hogy német, francia, olasz vagy angol nyelvvizsgáról van szó, az árak nagyjából egységesek. Bár minden központ más és más árszabással dolgozik, általánosságban elmondható, hogy a komplex középfokú vizsga díja 30–35 ezer forint között mozog. Az alapfok ennél pár ezer forinttal olcsóbb, míg a mesterfokért mélyebben a pénztárcádba kell nyúlnod.

A nyelvtanulás a legjobb befektetés

Manapság nagyítóval kell keresni az olyan álláshirdetést vagy tanulmányi pályázatot, ahol ne lenne elvárás a társalgási szintű angol- vagy némettudás. Persze mondhatod, hogy nem a papír teszi az embert, ugyanakkor papír nélkül lehet, hogy be sem hívnak állásinterjúra, személyes találkozóra. Arról nem is beszélve, hogy jó angoltudással új világ nyílik ki előtted: érteni fogod a kedvenc dalaidat, eredeti nyelven élvezheted a legjobb filmeket, és ezernyi szakkönyv, publikáció közül válogathatsz majd. Megéri tehát időt, energiát és pénzt fektetni a nyelvtudásba és a nyelvvizsgába!