Nyelvvizsgaszintek részletesen: melyik való nekem?

Sokan, amikor meghallják a nyelvvizsga szót, azonnal leblokkolnak. Van olyan leendő vizsgázó, akinek a szóbeli vizsga jut eszébe, ahol szerepelni kell, vagy a nehéznek tűnő hallás utáni szövegértés. Van olyan is, aki épp a nyelvtannal vagy a fogalmazással áll hadilábon. Pedig, ha a felépítését nézzük, a nyelvvizsga nem sokban különbözik az átlagos nyelvi érettségi vizsgától vagy az egyetemi számonkéréstől. Ha sikeres nyelvvizsgát szeretnél, a beszéd- és íráskészségedről, az olvasott és hallott szövegek értéséről, valamint kétnyelvű vizsgánál a közvetítési készségedről kell számot adnod.

A nyelvtudásodról szóló papír az életed számos területét teheti könnyebbé: megszerezheted vele az álomállást vagy éppen az ahhoz szükséges diplomát. Mégis tartasz tőle? Esetleg nem tudod, hogyan válaszd ki a szintednek megfelelő nyelvvizsgát? Cikkünk segít eloszlatni a félelmeidet! Összegyűjtöttük neked a különböző szintek elvárásait, valamint azokat a tudnivalókat, amelyekre a sikeres vizsgához szükséged lehet!

Mi várható a nyelvvizsgán?

A nyelvvizsga alapvetően két részből áll, az írásbeli és a szóbeli részből. Gyakori, hogy a kétfajta vizsga között mindössze egy nap, esetleg csupán néhány óra különbség van. A vizsgabeosztást néhány héttel korábban közlik, általában online formában.

A vizsgák napján érdemes 20–30 perccel a megadott időpont előtt a vizsga helyszínére érkezni, hogy az esetleges változásokról még időben értesülhess, és lélekben is felkészülhess a megmérettetésre. Bár minden vizsga más, leggyakrabban az alábbi készségeket mérik mindenhol: az írásbeliken az íráskészséget, az olvasásértést és a közvetítési (azaz a fordítási és tolmácsolási) készséget (ez utóbbit csak a kétnyelvű vizsgákon), míg a szóbeliken a beszédértést (a hallott szöveg értését) és a beszédkészséget mérik fel. Rengeteg nyelvvizsgaközpont honlapján azonban nemcsak átfogó vizsgaleírást és -szabályzatot találhatsz, hanem komplett feladatsorokat is a vizsgára való felkészüléshez. Segítségükkel könnyen felmérheted, miben vagy erősebb, és melyik készségeden van még csiszolnivaló.

A vizsgákat vagy a helyi nyelvvizsgaközpontban, vagy egy, az erre a célra kijelölt partnerintézményben (például középiskolában) tartják. Mielőtt elindulnál otthonról, a szótárad mellett mindenképp tedd a táskádba a személyi igazolványodat vagy az útleveledet, hiszen azonosítás nélkül nem kezdheted meg az írásbeli dolgozat kitöltését (és később a szóbeli feladatsor teljesítését sem)! A szóbelin a beszélgetőpartnered vagy egy másik vizsgázó lesz, vagy a vizsgabizottság egyik tagja. Ezt szinte minden esetben az adott vizsgaintézmény szabja meg. Azonban egyes nyelvvizsgáknál lehetőség van arra is, hogy ismerkedő beszélgetéssel induljon a társalgás – ezt is vizsgaközpontja válogatja.

A bizottság annak megfelelően áll fel a szóbeli vizsgán, hogy a vizsgázó engedi-e hangfelvétel készítését az eseményről: ha igen, akkor három fő előtt zajlik majd a megmérettetés (itt a harmadik ember megfigyelő, de szintén akkreditált vizsgáztató), míg ha nem szeretnéd ezt, akkor ketten fogják értékelni a teljesítményedet. Minden esetben párban (vagy ha az utolsó három vizsgázó közé tartozol, hármasban) fogtok vizsgázni, veled együtt így összesen minimum 4, maximum 6 ember lesz majd bent a teremben.

A pandémia alatt megjelent egy újfajta számonkérési mód, az online nyelvvizsgázás lehetősége is. Erre némileg más szabályok vonatkoznak: általában Zoom platformon zajlik, és a kölcsönös bizalom kialakításáért be kell mutatnod pontosan, hol vizsgázol. Itt még gyakoribb, mint a jelenléti vizsgáknál, hogy egy napra esik az írásbeli és a szóbeli vizsgarész is.

Nyelvvizsgaszintek

Most, hogy már tudod, mire számíthatsz a nyelvvizsgán, már csak azt szeretnéd kideríteni, milyen szinten is állsz pontosan? Az alábbiakban megadjuk számodra A-tól C-ig a különböző tudásszintek követelményeit: amelyikben a leginkább magadra ismersz, valószínűleg abból lesz érdemes levizsgáznod, bár ellenőrző szintfelmérő teszt végzése ebben az esetben is erősen ajánlott.

A1

Ez a teljesen kezdők szintje, azaz az ún. minimumszintű nyelvhasználat szintje. Ha A1 szinten állsz, képes vagy arra, hogy használd és megértsd a legegyszerűbb, hétköznapi szavakat és mondatokat. Más szóval, ha a beszélgetőpartneredet megkéred, hogy szépen, lassan és tagoltan beszéljen hozzád, már képes vagy például válaszolni az általa feltett kérdésekre. Az írásbeli rész itt általában rövidebb (kb. 45 perc az olvasás- és az íráskészség együttvéve), illetve a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő feladatok sem vesznek igénybe 1 óránál többet.

A2

A hivatalos alapszint: itt nemcsak a “Hogy vagy?” vagy a “Hány óra van?” típusú, rövidebb kérdéseket tudod feltenni és megválaszolni, illetve a barátaidat, családtagjaidat bemutatni, hanem egy kicsivel többet is tudsz már kommunikálni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nagyjából azt, hogy bár röviden, de már képes vagy érvelni az elképzeléseid mellett. Sőt, akár még a szakmai tevékenységedről, a tanulmányaidról és az érdeklődési köreidről is tudsz beszélni egyszerű, nem túl hosszú mondatokban. Ennek megfelelően a vizsga is kicsit (de nem sokkal) komplexebb, mint az A1 szint esetében.

B1

A nemzetközi küszöbszint, amelytől az önálló nyelvhasználat készsége számítódik, nálunk a középfokú nyelvi érettségi szintjének felel meg. Középhaladó szintnek is hívják, hiszen ha ezen a szinten vagy, már rendelkezel azzal a szókinccsel, amely ahhoz szükséges, hogy a hétköznapi életben boldogulhass (például vásárlásokkor vagy utazáshoz kapcsolódó helyzetekben). Csatlakozni tudsz a téged érdeklő témákról folytatott beszélgetésekhez, és még az érveidet is összetettebben tudod kifejezni, megmagyarázni, mint A2 szinten. Mindemellett meg tudsz írni és el tudsz olvasni magán- és szakmai leveleket egyaránt, érted a lényegét nemcsak a mindennapi beszélgetéseknek, hanem a tévé- és rádióműsoroknak is. Mindezen készségeidet a vizsgán is számonkérik majd, valamint ezen a szinten a kétnyelvű vizsgáknál már közvetítést (azaz fordítást és tolmácsolást) is kérnek.

B2

Középszinten már képes vagy eltársalogni anyanyelvi beszélőkkel is, és a beszélgetéseknek is aktívabb résztvevője vagy, mint az előző szintek bármelyikén. Álláspontodat képes vagy nemcsak rövidebb mondatokkal, hanem részletesen – akár a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait is kibontva – ismertetni. Szakmai szövegeket és kortárs irodalmi műveket egyaránt megértesz, és önállóan meg tudsz írni például esszéket vagy panaszleveleket az adott idegen nyelven. Ha például filmet nézel, képes vagy a cselekmény és a mondanivaló követésére is. Közvetítés esetében pedig bármilyen helyzetben tudsz fordítani, tolmácsolni a célnyelv szabályainak követésével. Ezeket a készségeket tesztelik majd a vizsgán is, amely nagyon hasonlít az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgához – ezért is kaphatsz a sikeres (60% feletti pontszámú) emelt szintű nyelvi érettségiért középfokú, B2 típusú komplex nyelvvizsgát. (A 40% feletti, de 60% alatti pontszámmal pedig alapfokú, B1 típusú komplex nyelvvizsga szerezhető meg.)

C1

Felsőfokú, kompetens nyelvhasználat esetén haladó szintű nyelvtudásról beszélhetünk. Ha az idegen nyelvet ilyen szinten beszéled, már csak ritkán akadsz meg a folytonos beszédben. Képes vagy pontosan, részletekbe menően elmagyarázni, mire gondolsz, és tőled idegen témakörökről is könnyedén tudsz beszélni. Így szakmai és társadalmi kapcsolataidban is hatékonyan tudod használni a nyelvet, érvényre juttatva véleményedet és gondolataidat. Majdhogynem kifogástalanul fogalmazol, szinte bármilyen nehézségű tudományos vagy irodalmi, szakmai szöveget megértesz, és akár élőben hallod, akár bármely médiumban, jól érted az anyanyelvi tempójú beszédet is. A közvetítést pedig képes vagy úgy megoldani, hogy az egyaránt tükrözze az eredeti szöveg stílusát és tartalmát.

C2

Mesterfokon gyakorlatilag már semmilyen téma sincs, amelyhez ne tudnád hozzáfűzni a véleményedet. Állandósult szókapcsolatok, idiómák, szlengkifejezések? Téged egyikkel sem lehet megfogni – sőt, magabiztosan alkalmazod is ezeket, ha úgy hozza az élet! A fogalmazásod olyan árnyalt, szép és folyamatos, akár az anyanyelvi beszélőké: logikusan beszélsz, komoly fennakadások nélkül. Néha persze még te is elbizonytalanodhatsz, de ha elakadsz, a helyzetet akkor is szinte észrevétlenül vagy képes menteni. Beszéded logikus és strukturált, érted a hallott és írott szövegek szinte minden rejtett utalását. Ezen a szinten már képes vagy komoly szakmai anyagokat, tanulmányokat megírni, az efféle szövegek tartalmát feldolgozni és azt a saját szavaiddal visszaadni is.

Hogyan válasszunk nyelvvizsgaszintet?

Sikerült betájolnod a fentiek alapján, milyen szinten állsz épp, vagy esetleg maradtak még kételyeid? Ha még nem döntötted el, milyen szintű nyelvvizsgát érdemes tenned, íme néhány szempont, amelyet célszerű figyelembe venned a vizsgaszint kiválasztásakor:

1. A célod. Az egyetemi felvételi miatt nyelvvizsgáznál? Új állásra pályáznál? Feljebb lépnél a munkahelyi ranglétrán egy magasabb pozíció felé? Esetleg lakhelyet is váltanál, és külföldre költöznél? Ilyen esetekben az általános és a szakmai nyelvvizsgák széles tárháza közül választhatsz. Ezekhez mind más-más szintű nyelvtudás szükséges. Fontos viszont megemlíteni, hogy az A2 típusú nyelvvizsga csak második vagy harmadik nyelv esetében számít bármennyit is az önéletrajzban, felvételi pluszpont pedig nem jár érte.
   
2. Teszteld a tudásod! A legpontosabban úgy mérheted fel, milyen szinten állsz az adott nyelvből, ha gyakorlod azt – például beiratkozol egy nyelvi kurzusra, vagy kitöltesz néhány online tesztet, szintfelmérőt. Azonban az is működhet, ha összefogtok a barátaiddal, ismerőseiddel, és leültök néha beszélgetni egy-egy témáról angolul. Ha elég kitartóak vagytok, a szóbeli kifejezőkészségetek szintet ugorhat!
   
3. Melyik nyelvvizsgaközpontot válaszd? Mindegyik nyelvvizsgafajta más-más felépítésű, ahogy a nyelvvizsgaközpontok vizsgarepertoárja is különbözik. Vannak államilag elfogadott, általánosabb készségeket mérő nyelvvizsgák (BME, Origó, Euroexam, DExam stb.), vannak kifejezetten külföldi munkavállalás esetén elvárt vagy nemzetközileg is elismert nyelvvizsgák (IELTS, TOEFL, TELC, ÖSD, ECL stb.), és lehetőség van szaknyelvi nyelvvizsgák letételére is (például gazdasági szaknyelvi vizsga a Corvinus Nyelvvizsgaközpontban). Négy hazai intézményben – a Corvinus, a KJE, az Euroexam és a BME Nyelvvizsgaközpontban – kétnyelvű, szaknyelvi és általános vizsgákat is lehet tenni.
   
4. Az ár. Végül, de nem utolsósorban: a nyelvvizsgák árai is változatosak, attól függően, hogy vagy csak szóbelit, vagy írásbelit választasz (kb. 15–20 000 Ft), vagy komplex nyelvvizsgát tennél (ez kb. 25 000 Ft-tól indul).

Legyél akár kezdő, A1 vagy A2 szinten, akár ügyesen társalgó, B1 vagy B2 szintű nyelvtanuló, akár profi tárgyaló és szakmai nyelven is magabiztosan beszélő vizsgázó, aki C1 vagy C2 szintű nyelvvizsgát tenne képességei bizonyítására, a cikk üzenete mindenki számára azonos: merj belevágni a nyelvvizsgázásba! A nyelvtanulásnál nem számít a korod vagy az, hogy hány éve vettél a kezedbe nyelvkönyvet utoljára: ha átolvastad cikkünket, már meg is tetted az első lépést a sikeres nyelvvizsgához. Ne állj meg itt viszont, hanem lépj tovább az álmaid megvalósítása felé!
Sok sikert kívánunk az eredményes nyelvtanuláshoz, a sikeres nyelvvizsgához!