Számok betűvel vagy számmal? – A számok helyesírásának tudnivalói

Ugyan időnként egyszerűnek tűnik a számok írása, ám akad néhány szabály, ami elsőre esetleg mégsem egyértelmű, vagy csak annak látszik. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mit érdemes tudni a számnevekről? Mikor kell a számot betűvel írni? Egyáltalán hogyan írjunk helyesen számokat? Valamint segítünk eligazodni az arab és a római számok világában is.

Az összetett szavak helyesírása után most összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a számnevek betűvel és számmal való írásával kapcsolatban.

A számnevek tudnivalói

Általános iskolában mindannyian megtanultuk a számnevek helyesírását, de egy kis ismétlés sosem árt. Mielőtt belecsapunk a szabályokba, kezdjük azzal, hogy pontosan mit is nevezünk számnévnek?

A számnév az, ami megmutatja a személyek, tárgyak, dolgok mennyiségét, számát vagy a sorban elfoglalt helyét. A számnevekhez tartozó kérdőszavak pedig a következők: Mennyi? Hány? Hányad? Hányadik?

Alapvetően két fajtája létezik: határozott számnév (például kettő, hét), valamint a határozatlan (a sok, tengernyi, kevés stb.). Ezen túl pedig a határozott számneveknek három altípusát különböztetjük meg: tőszámnév (például: egy, négy), sorszámnév (például harmadik, nyolcadik), törtszámnév (például negyed, ezred.).

Számok betűvel vagy számjegyekkel: mikor melyiket használjuk?

Nem is kell mondanunk, hogy írásban a számokat betűkkel vagy számjegyekkel jelölhetjük. Hogy mikor melyiket kell használni? Nos, ezt a kérdést nem határozzák meg szigorúan a magyar helyesírás szabályai, ám vannak általánosan bevett szokások. Lássuk most ezeket!

A gyakorlatban, ha hosszabb folyószövegről van szó, akkor inkább betűkkel szokás kiírni a számokat, amennyiben rövid a szám kiejtett alakja.

• Például: hat, tizenkettő, százezer, húszmillió.

Akkor is a betűírást alkalmazzuk, ha a számok toldalékos vagy névutós szókapcsolatban állnak, vagy más szóval összetéve szerepelnek.

• Erre példák: negyvennyolcat, hét előtt, huszadmagával, hathetenként.

Amennyiben a számjegy kiejtett alakja hosszú, akkor számjegyírást érdemes alkalmazni.

• Például: 3482 étterem, 892 könyv, 967 fős színházterem, 7854 szó stb.

De számjegyírást használunk akkor is, ha időpontról, dátumról, összegről, statisztikai adatokról, életkorról, mértékről és létszámról van szó.

• Erre példák: délelőtt 10-kor, 3000 forint, 6500-an születtek, 42 méter stb.

Mivel nincsenek korlátozó szabályok a fentiekkel kapcsolatban, így mindazt, amit számjegyekkel írunk, írhatjuk betűkkel is, és fordítva is igaz. A legfontosabb mindig a szöveg funkciója és típusa: egy marketingszövegben a számjegyírás sokkal erősebben hathat az olvasóra, de egy beadandóban jól jöhetnek a plusz karakterek.

Számok helyesírása: hogyan írjuk helyesen?

Amit a tőszámok betűvel való helyesírásáról tudni kell

A tő-, sor- és törtszámnevek betűvel írt tagolásának szabálya a következő: kétezerig egybeírjuk a számokat, függetlenül attól, hány szótagból állnak, ám ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat kötjük össze.

• Például: tizenöt, negyvenkétezer, ezerkétszázhatvannégy, hetvennégymillió.

Tehát kétezerig egybeírjuk a tőszámokat, ám az ennél nagyobb számokat – hátulról számoltan – hármas számcsoportok szerint kell tagolni, a csoportok közé pedig kötőjelet kell tenni.

• Lássunk példát a hármas csoportokra:
  • 4022-t úgy írjuk: négyezer-huszonkettő,
  • 67 812 helyesen: hatvanhétezer-nyolcszáztizenkettő,
  • míg a 8 450 278 úgy néz ki, hogy nyolcmillió-négyszázötvenezer-kétszázhetvennyolc.

Így írjuk helyesen a törtszámokat!

Amennyiben a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, és főnévi értékű maga a jelzett szó, akkor a kapcsolat két tagját külön kell írni.

• Például: egy ketted, hat nyolcad, negyvennyolc egész két tized.

Azonban, ha a tőszámnévi jelzős törtszámnév jelzői szerepű, akkor egybe kell írni a két számnevet.

• Például: háromnegyed óra elteltével, vagy egy alma egynegyede.

Ugyanez a szabály érvényes az órát jelölő kapcsolatokra.

• Így például a háromnegyed hétkor.

A tizedes törtek egész és tört értékei közé tizedesvessző használatára van szükség – szóköz nélkül –, amennyiben számjegyekkel írjuk.

• Például: 3,14; 65,7; 16 752,778.

Mi a helyzet a sorszámokkal?

A sorszámnevek helyesírásának szabálya az alábbi: ha számjegyekkel írjuk, akkor mindig pontot kell tenni utánuk.

• Így például 2. sor, 4. oldal, 6. évfolyam.

A pontot akkor is meg kell tartani, ha a szám kötőjellel toldalékként kapcsolódik hozzá.

• Például: 6.-ként indult; 4.-be jár; 88. sor, Csónak utca 7.-ben.

Kivétel is akad azonban, mégpedig a keltezések esetében a dátumokban a napot jelölő sorszámnevek ragos alakjai.

• Például: 1976. július 4-én, augusztus 5-i.

Dátumok, évszámok írásának szabályai a következők

A dátumok esetében vannak szigorú helyesírási szabályok, amelyeket fontos betartani. Nézzük most meg ezeket! Amennyiben a keltezés dátumát írjuk, akkor azt több módon tehetjük meg. Lehet úgy, hogy az évszámot arab számokkal írjuk, a hónapot pedig betűkkel, végül a napot ismét arab számokkal.

• Például: 2015. november 24.; 1998. január 30.

Tehetjük ezt úgy is, hogy a betűkkel írt hónap nevének rövidített változatát használjuk. Ilyenkor a rövidítés után mindig pontot kell tenni.

• Például: 2007. aug. 12.; 1987. jan. 24.; 2012. máj. 14.

A dátumokat azonban formálhatjuk úgy is, hogy az év, a hónap és a nap leírására egyaránt arab számjegyeket használunk.

• Úgymint 2001. 05. 21.; 1977. 12. 20.; 2011. 01. 01.

Végül a dátumokban keverhetjük az arab és a római számokat is: az évet és a napot arab számjegyekkel jelöljük, míg a hónapot római számmal írjuk.

• Például: 2014. XI. 01.; 1988. V. 24.; 1896. II. 17.

Minden esetben fontos, hogy ha számjegyekkel írjuk a dátumot, akkor a pontok után szóközt kell rakni, az egyjegyű számok elé pedig nullát.

Ha az évet és a napot jelölő számjegyekhez toldalék kapcsolódik, akkor nem kell pontot tenni utánuk.

• Például: 1925. január 22-én, 1978. április 7-én, 1956-os forradalom.

Az évszámok esetében akkor nem teszünk pontot, ha az birtokviszonyt alkot a következő szóval.

• Például: 1996 augusztusában, 2011 nyarán.

Akkor sem használunk pontot az évszám után, ha névutó, illetve névutóból képzett melléknév követi az évszámot.

• Így 1998 után, 1977 és 1978 között, 2002 előtti időszakban.

Azonban akkor, ha a napok sorszáma névutós szerkezetben szerepel, már kell pontot tenni.

• Például: július 1. és 31. között, 1998. január 12. óta.

Ha hónap, kötet, évfolyam számát szeretnénk leírni, akkor a perjel után nem teszünk pontot: VI/7-én; III/14.; IX/7. szám.

Mikor alkalmazunk arab és római számokat?

A hétköznapi gyakorlatban többnyire arab számokat használunk, míg a római számok használata viszonylag korlátozott. Akkor mégis mikor van szükség a római számokra?

A használatukat nehéz meghatározni pontosan. Alkalmazásuk leginkább akkor tanácsolható, ha az arab számokkal szemben tagoló vagy megkülönböztető szerepük van. Leginkább sorszámokként szokás őket alkalmazni:

• olyan esetekben, mint az uralkodók neve (II. Rákóczi Ferenc),
• rendezvények sorszáma (VI. Nemzetközi Tudományos Konferencia),
• folyóiratok,
• újságok évfolyamszáma (XV. évfolyam),
• történelmi események megjelölése (I. világháború),
• törvénycikkek sorszáma (1987-es XV. törvénycikk),
• címzések esetében a kerületek és az emeletek számjelzéseként (VII. kerület, Kelemen utca 7. X. 1.),
• ezenfelül szakmai szókincsekben is előfordul, mint például V. nyakcsigolya.

Ugyan lehetséges minden számot betűvel vagy számjeggyel írni, hiszen azok írására nincsenek szigorú előírások, ám a fenti szabályokat fontos követni, hogy írásban egyértelmű legyen a mondandónk. Így ha folyószövegről beszélünk és a számjegy kiejtett alakja rövid, akkor inkább betűket használjunk, ha pedig a kiejtett alakja hosszú, akkor számjegyírást érdemes alkalmazni az érthetőség kedvéért.