25. Vannak olyan szavak, amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor általában az írásban is mindkét alakváltozat használata helyes.

a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak például a következő szavak:

csepeg – csöpög, fedél – födél, fel – föl, seprű – söprű;
csoda – csuda, csorog – csurog;
dől – dűl;
hova – hová;
levő – lévő, mienk – miénk, tied – tiéd;
lábas – lábos;
lány – leány, rá – reá.

b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak például a következő szavak:

benn – bent, fenn – fent, kinn – kint, lenn – lent;
gyerek – gyermek;
foltoz – foldoz;
bólingat, kacsingat, tekinget – bólintgat, kacsintgat, tekintget. [Vö. 60.]

24.Szabályzat26.