226. A több szótagú, illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők:

a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban, vagy vihetők át a következőbe, például: dia-dal vagy di-adal, ideá-lis vagy ide-ális; Leo-nóra vagy Le-onóra. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: árui-nak vagy áru-inak, könyvei-tek vagy könyve-itek, Annáé-ké vagy Anná-éké, tolnai-ak vagy tolna-iak.

Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szó végi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben nem lehet elvitatni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e-móció”, „Á-ron”, illetve a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Hasonlóképpen nem ajánlott elválasztási forma: „bale-set”, „fela-dat”.

Az au, eu betűkapcsolat, mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak, szükség esetén elválasztható, például: ba-uxit, fe-udális, kala-uz, la-udáció.

b) A szótagkezdő magánhangzókat átvihetjük a következő sorba, például: fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik; Mari-etta, Tri-eszt. A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk, például: ko-ordinál, váku-um. A toldalékos alakok elválasztásakor is így járunk el, például: ablaká-ig, háza-ik; pesti-es, Vajdá-ék.

c) A két magánhangzó között levő egyetlen rövid mássalhangzót – akár egy-, akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át, például: be-tű, ko-sár; ba-tyu, ka-sza, ró-zsa; Gyu-la, Me-csek. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: holna-pig, maga-san, né-gyet, pa-don; apá-mé, ki-sebb; freu-dizmus, tiha-nyi; Kecskemé-ten; Mikló-sék.

d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-, akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk, a másodikat pedig átvisszük a következőbe, például: am-per, ás-vány, fosz-fát, mor-zsa, tarisz-nya, tal-palatnyi; Bar-tók, Bony-hád, Er-zsi. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: bron-zot, ker-tig, pén-zért; recs-ki, töl-gyes; Heren-dig; Szabol-csé. Így járunk el akkor is, ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli, például: bizott-ság, hall-gat, több-let, könny-től, meggy-ből, rossz-kor; Kiss-nek, Papp-tól.

e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött egyjegyű betű jelöli, (kiejtésbeli hosszúságától függetlenül) ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, másik jegyét pedig átvisszük, például: ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na; Boz-zai, Job-bágy, Car-rara, Maupas-sant. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: ember-rel, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Szél-lért, Tallin-nig.

f) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítve kettőzött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, például: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés. A toldalékos alakokat is így kell elválasztani, például: ágy-gyal, fodrász-szal, megy-gyel; galy-lyak; köny-nyes; Arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal.

g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van, csak az utolsó kerül a következő sorba, például: cent-rum, ost-rom, temp-lom, tink-túra, lajst-rom; Dosztojevsz-kij, Ing-rid, Ojszt-rah, Veszp-rém, Würt-temberg. A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni, például: batiszt-ból, kilenc-kor; Hamburg-ban; bratsz-ki. Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli, akkor úgy választjuk el a szót, hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén, a másikat átvisszük az új sorba, például: bors-sal, csoport-tól, karszt-tá, tömb-ben, vonz-za, kulcs-csal, rongy-gyá; Ford-dal, Gellért-től, Szabolcs-csal. Ugyanígy: játsz-szál, metsz-szük stb.

A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is, például: adós-ság, adóssá-gok, adósságo-kat; há-zunk, házun-kat.

225.Szabályzat227.