175. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i (-beli) képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

a) Közszói előtaggal:

Alapforma-i (-beli) képzős forma
Arany-patakarany-pataki
Velencei-tóvelencei-tói v. -tavi
Sólyom-szigetsólyom-szigeti
Sváb-hegysváb-hegyi
Fogarasi-havasokfogarasi-havasokbeli
Gyergyói-medencegyergyói-medencei
Kis-kősziklakis-kősziklai
Holdvilág-árokholdvilág-ároki
Dunántúli-középhegység stb.dunántúli-középhegységi stb.

b) Tulajdonnévi előtaggal:

Alapforma-i képzős forma
János-dűlőJános-dűlői
Csepel-szigetCsepel-szigeti
Balaton-felvidékBalaton-felvidéki
Kaszpi-tengerKaszpi-tengeri
Kab-hegyKab-hegyi
Huron-tóHuron-tói v. -tavi
Szandaváralja-patakSzandaváralja-pataki
Dunazug-hegység stb.Dunazug-hegységi stb.

A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is:

Alapforma-i képzős forma
Szent Anna-tóSzent Anna-tói v. -tavi
Vas Mihály-hegyVas Mihály-hegyi
Buen Tiempo-fok stb.Buen Tiempo-foki stb.

c) Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb., illetve összetett szavak: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb. Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így például a 175. b) pontban: Huron, Kab, Kaszpi; a 176. a) pontban: Cselőte, Zéland.

174.Szabályzat176.