175. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i (-beli) képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.
a) Közszói előtaggal:
Alapforma | -i (-beli) képzős forma | Arany-patak | arany-pataki | Velencei-tó | velencei-tói v. -tavi | Sólyom-sziget | sólyom-szigeti | Sváb-hegy | sváb-hegyi | Fogarasi-havasok | fogarasi-havasokbeli | Gyergyói-medence | gyergyói-medencei | Kis-kőszikla | kis-kősziklai | Holdvilág-árok | holdvilág-ároki | Dunántúli-középhegység stb. | dunántúli-középhegységi stb. |
|
b) Tulajdonnévi előtaggal:
Alapforma | -i képzős forma | János-dűlő | János-dűlői | Csepel-sziget | Csepel-szigeti | Balaton-felvidék | Balaton-felvidéki | Kaszpi-tenger | Kaszpi-tengeri | Kab-hegy | Kab-hegyi | Huron-tó | Huron-tói v. -tavi | Szandaváralja-patak | Szandaváralja-pataki | Dunazug-hegység stb. | Dunazug-hegységi stb. |
|
A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is:
Alapforma | -i képzős forma | Szent Anna-tó | Szent Anna-tói v. -tavi | Vas Mihály-hegy | Vas Mihály-hegyi | Buen Tiempo-fok stb. | Buen Tiempo-foki stb. |
|
c) Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb., illetve összetett szavak: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb. Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így például a 175. b) pontban: Huron, Kab, Kaszpi; a 176. a) pontban: Cselőte, Zéland.