174. Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

a) a több elemből álló, -ország, -föld, -alföld, -part, -szék utótagú országneveket, az országrészneveket, valamint egyes tájegységeknek több elemből álló nevét (az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza):

Alapforma -i képzős forma Magyarország magyarországi Franciaország franciaországi Csecsenföld csecsenföldi Palócföld palócföldi Németalföld németalföldi Kisalföld kisalföldi Elefántcsontpart elefántcsontparti Háromszék háromszéki Dunakanyar dunakanyari Hegyalja hegyaljai Szamoshát stb. szamosháti stb.

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket:

Alapforma -i képzős forma Budapest budapesti Balatonalmádi balatonalmádi Vonyarcvashegy vonyarcvashegyi Garamszentbenedek garamszentbenedeki Szépkenyerűszentmárton szépkenyerűszentmártoni Törökkanizsa törökkanizsai Újvidék újvidéki Fokváros fokvárosi Békásmegyer békásmegyeri Ferencváros ferencvárosi Alsóbélatelep alsóbélatelepi Dénesmajor dénesmajori Csehipuszta csehipusztai Rétitanya stb. rétitanyai stb.

Hasonlóképpen:

Angyalkert angyalkerti   Békeliget stb. békeligeti stb. de: Baross Gábor-telep Baross Gábor-telepi   Biczó István-kert Biczó István-kerti   József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi   Füredi úti lakótelep stb. Füredi úti lakótelepi stb.

c) A -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye stb. utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaiban elhagyjuk az a, e végződést. Ha azonban nem közismert névről vagy a hagyomány által szentesített formáról (hollóházi porcelán, királyhalmi szőlők, pannonhalmi főapátság stb.) van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a kerekegyházai, becsvölgyei stb. forma használata.