Magyar értelmező kéziszótár

betakar C ts ige 1. Vmit úgy tesz, terít vkire, vmire, hogy az (teljesen) födve, takarva legyen. Vmivel v. vmibe betakar vkit. | Úgy van rajta vmin, hogy beborítja azt. A hó betakarja a vetést. 2. (t. n. is) nép (Termést) betakarít. 3. argó Alaposan elpáhol vkit.