Találatok110 ms (2 db)

Magyar értelmező kéziszótár

begy C fn nép bögy 1. Madarak, csigák stb. nyelőcsövének a táplálékot átmenetileg elraktározó és megpuhító kiöblösödő része. 2. tréf Vkinek a gyomra. Szj: egyetek, hadd nőjön a begyetek!: <tréfás biztatás evésre>. | biz <Kif-ekben.> Nem fér a begyébe: <mondanivaló> kikívánkozik belőle; begyében van vki, vmi: neheztel rá; kimondja, ami a begyében van: kimondja azt, ami (régóta) bántja; begyében marad vmi: továbbra is bosszantja, nyugtalanítja. 3. nép Az ujj begye: az ujj hegyének húsos része. [?↔biggyeszt]