Magyar értelmező kéziszótár

beáll B tn ige 1. Belső, védett helyre áll, megy. Beáll a kapu alá. | <Jármű> befut vhova, és ott várakozva megáll. 2. Lépve beáll vmibe. 3. Vmely csoportba, zárt egységbe belép. Beáll a sorba. | Vmely közösségbe belép. Beáll a dalárdába. | beáll vminek: munkát, szolgálatot vállal, elmegy vminek. beáll katonának. 4. Bekövetkezik, megkezdődik. Vmiben fordulat áll be; beáll a tél. | beáll a fájás vmibe: fájni kezd. 5. <Folyó, tó> teljesen befagy. 6. pejor Nem áll be a szája, a kereplője stb.: folyton fecseg.