Magyar értelmező kéziszótár

áldoz B ts ige 1. Természetfölötti hatalomnak <szertartásban (engesztelésül, hálája stb. jeléül)> felajánl vmit. Bort áldoz. 2. vál Vmijét önként odaadja, lemond róla vmely ügyért. Életét áldozza vmiért. | Sp Sakkban későbbi előnyért vállalja vmely báb elvesztését. Egy bástyát áldoz. 3. vál Vkire, vmire v. vkinek, vminek áldoz vmit: annak javára fordítja. | (t. n.) áldoz vminek: időt, fáradságot fordít rá. | vál áldoz a múzsáknak: költészettel foglalkozik, ír. | (t. n.) áldoz vkire v. vmire: költ reá.