warning
Maradjon belépve
Elfelejtett jelszó
FiókomSzótáraimTermékaktiválás
Kijelentkezés

Ezekre a szabályokra figyelj betűrendbe soroláskor

2023. 11. 23.

FacebookTwitterPinterestLinkedIn

A magyar nyelv sajnos nem egyszerű az ábécébe rendezés szempontjából sem. Eleve több betűből áll az ábécénk, mint mondjuk az angol vagy a német, ráadásul olyan tényezők is nehezítik a dolgunkat, mint a többjegyű betűk (ty, gy, ny stb.), a hosszú magánhangzók (á, í, ű, ő stb.) vagy éppen a különírt elemekből álló szókapcsolatok.
Szerencsére nem maradunk mankó nélkül, hiszen a helyesírási szabályzat minden fenti kihívásra egyértelmű szabályokat hoz, ezek ráadásul meglehetősen logikusak is, így igazán nem nehéz fejben tartani őket. Lássuk tehát példákkal megvilágítva, hogy milyen szabályok érvényesülnek a magyar nyelvben betűrendbe soroláskor.

A betűrendbe sorolás szabályai A-tól Z-ig

Különböző betűvel kezdődő szavak

Alighanem a legegyszerűbb eset az, amikor olyan szavakat kell ábécérendbe tennünk, melyek kezdőbetűi különböznek egymástól. Ilyenkor ugyanis nincs más dolgunk, mint a kezdőbetűk alapján meghatározni a sorrendjüket. Vegyünk néhányat a legnépszerűbb fiúnevek közül:

  • Bence, Máté, Levente, Dominik, Marcell, Noel, Ádám, Olivér, Zalán, Péter

A vastagon szedett kezdőbetűk alapján a betűrendbe szedett lista így fest:

  • Ádám, Bence, Dominik, Levente, Marcell, Máté, Noel, Olivér, Péter, Zalán

Azonos betűvel kezdődő szavak

De nincs mindig ekkora szerencsénk. Sőt, igen gyakran megesik, hogy a sorrendre váró szavak ugyanazzal a betűvel kezdődnek. A szabály ilyen esetben is egyszerű: ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet azelső nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg:
Nézzük ismét nevekkel megvilágítva:

  • András, Abony, Adalbert, Adorján, Adony, Ajtony, Alajos, Albert, Alexander

Ábécébe rendezve:

  • Abony, Adalbert, Adony, Adorján, Ajtony, Alajos, Albert, Alexander, András

Abony tehát előrébb kerül, mint Adalbert, mert a b előrébb van az ábécében, mint a d. Adony és Adorján közötta negyedik betű dönt, hiszen az első három betűjük is megegyezik.

Egyjegyű és többjegyű betűk

A magyar nyelv egyik különlegesség az ún. többjegyű betű. Ilyenből több is létezik az anyanyelvünkben, például a gy, ny, ty vagy cs. A betűrendbe sorolásnál az a szabály, hogy – akárcsak magában az ábécében – az egyjegyű betű megelőzi a többjegyűt.
Például:

  • Zsigmond, Gergely, András, Henrik, Zoltán, Gyárfás, Szabolcs, Krisztián, Sándor

Ábécébe rendezve:

  • András, Gergely, Gyárfás, Henrik, Krisztián, Sándor, Szabolcs, Zoltán, Zsigmond

Gergely tehát előrébb kerül, mint Gyárfás, hiszen a g előbb szerepel az ábécében, mint a gy. Ugyanez a szabály érvényesül Zoltánnál és Zsigmondnál is.

Szavakon belül található hosszú mássalhangzók

Bettina, Attila, Terra, Balló, Gellért – csak néhány példa olyan nevekre, ahol a szóban egy hosszú mássalhangzó található. Ábécérendbe sorolásnál az a szabály, hogy ezek külön betűnek számítanak.
Ez akkor fontos, amikor az első nem azonos betűt keressük. Nézzük például a Balló nevetés abalszerencse szót. Betűrendben Balló megelőzi a balszerencsét, mert a negyedik helyen álló l megelőzi a balszerencsében lévő sz-t. A szabály egyébként a többjegyű mássalhangzóknál is érvényes. A Dorottyában például a tty-t ty+ty-ként kell értelmeznünk.

Rövid és hosszú magánhangzók

A betűrendbe sorolás szabályai közül alighanem ez a legfurcsább. A rövid és hosszú magánhangzók ugyanis ebből a szempontból egyenértékűek. Hiába előzi tehát meg az ábécében az a az á-t vagy az i az í-t, ha sorrendbe tesszük a szavakat, az utánuk következő betűk a mérvadók. Lássuk nevekkel megvilágítva:

  • Éva, Ágnes, Őszike, Eszter Adrienn, Örsi

Ábécébe rendezve:

  • Adrienn, Ágnes, Eszter, Éva, Örsi, Őszike

Csakhogy ez a szabály sok esetben nem működik. Vannak ugyanis olyan szavaink, melyeket csakis a magánhangzók hosszúsága különböztet meg egymástól. Ilyenkor az a szabály, hogy a rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik.”
Például:

  • Kerek, kerék, házam, hazám, koros, kóros

Ábécébe rendezve:

  • Hazám, zam, kerek, kerék, koros, ros

Külön, egybe vagy kötőjellel írt szavak

Az egybeírás, különírás, kötőjelezés a magyar nyelvtan egyik legnehezebb része. Ezért alapvetően jó hír, hogy az ábécérendbe sorolásnál ezzel nem kell foglalkoznunk. Egyszerű szavaknak kell tekintenünk őket, a szóhatárokat pedig figyelmen kívül hagyhatjuk.
Példák:

  • márványkő, márvány sírkő, Tisza menti, Tisza Kálmán, kistányér, kis virág

Sorrendben így festenek:

  • kistányér, kis virág, márványkő, márvány sírkő, Tisza Kálmán, Tisza menti

Kis- és nagybetűk

A végére hagytuk a legkönnyebb szabályt, vagyis azt, hogy a kis- és nagybetűk között nem kell különbséget tennünk a betűrendbe sorolásnál.
Például:

  • Adrienn, autó, Sándor, sorompó, Róma, róka

Betűrendbe szedve:

  • Adrienn, autó, róka, Róma, Sándor, sorompó

Ugyanakkor az is megeshet, hogy két szó között semmi más különbség nincs, csak az, hogy kis- vagy nagybetűvel kell-e írni. Ilyenkor viszont már a sorrendet is meghatározza, méghozzá úgy, hogy a kisbetűs szó megelőzi a nagybetűst. Ilyen lehet például a jácint - Jácint, szűcs - Szűcs, opera - Opera, viola - Viola.

A helyesírási szabályok gyakran változnak

A magyar nyelv szabályai nincsenek kőbe vésve: időről időre módosítja őket az Akadémia. Legutóbb például 2016-ban történtek nagyobb változtatások, és ezek közül néhányat a betűrendbe soroláshoz is ismernünk kell.

  • Kétféleképpen is írhatók a h végű szavak ragos alakjai, így azt, hogy „dühvel” már úgy is írhatjuk, hogy „dühhel”
  • Tulajdonnevek toldalékolásánál már nem érvényesül az egyszerűsítés, így a „Bernadettel” most már „Bernadett-tel”
  • Ha a -szerű sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket, vagyis az „ésszerű” mostantól „észszerű”
  • Az „árboc” immár „árbóc”
  • A „bura” már „búra”
  • Az „immúnis” már „immunis”
  • „paraolimpia” helyett már a „paralimpia” a helyes

Technikai segítséget is kérhetünk

Néhány szót betűrendbe szedni nem nagy ördöngösség, és a fenti szabályok ismeretében akár manuálisan is megugorhatjuk a feladatot. Más a helyzet akkor, ha több száz vagy ezer szót kell ábécérendbe tenni. Szerencsére ma már számos szoftveres megoldás áll rendelkezésünkre. A legkézenfekvőbb a Word vagy az Excel beépített funkciója, melyek gombnyomásra képesek betűrendbe állítani a szavakat.
Online is találunk olyan oldalakat, melyek tudják ezt. A legjobb ezek közül – legalábbis magyar nyelven – a helyesiras.mta.hu címen elérhető ábécébe rendezés funkció. Az olyan mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, mint a ChatGPT, egyelőre nem ajánljuk. A tapasztalatok szerint nem ismerik mélyrehatóan a szabályokat, és teljesen rossz sorrendet is felállíthatnak.

Megéri megtanulni a betűrendbe sorolás szabályait

A technikai segítség mellett is érdemes tisztában lennünk a szabályokkal. Egyrészt azért, mert a gépek könnyen hibázhatnak, a helyesírás változásait pedig csak lassan követik le. Másrészt pedig azért, mert amikor mi magunk keresünk egy katalógusban, adatbázisban, sokkal könnyebben rábukkanunk a kívánt tételre, ha tudjuk, milyen szabályok szerint rendezték ábécésorrendbe.

Kategória:Magyar nyelv