A német nyelv varázsa – érdekességek a német nyelvről és a német szótárak készítéséről

Interjú Dr. Uzonyi Pál Professzor Úrral, nyugalmazott főiskolai tanárral, aki évekig tanított a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, továbbá tanított a Veszprémi (Pannon) Egyetemen, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, tagja volt az MTA Nyelvtudományi Bizottsága Szótári Munkabizottságának és a Magyar nyelv nagyszótárához kapcsolódó MTA tanácsadó testületnek.

• A német nyelvet tanulók, illetve a német nyelvvel foglalkozók körében különösen ismerősen cseng az Ön neve, és rögtön a szótárakra asszociálnak. Miért éppen a német nyelvet választotta?

Ha valóban sokan ismerik a nevem ebben a körben, annak nagyon örülök. Ráadásul bizonyára van köztük olyan is, aki a szótárak mellett nyelvtankönyvekre is gondol, mert ilyeneket is írtam. De a legszélesebb körökhöz nyilván valóban inkább a kétnyelvű szótárak jutnak el.
A kérdésére válaszolva: A német nyelvet 14 évesen választottam, amikor a gimnázium nyelvi tagozatos osztályába jelentkeztem. Az osztály egyik része németet, a másik franciát tanult emelt óraszámban. Én kissé hezitáltam, hiszen végül is egyik nyelvet sem tanultam előtte, de a szüleim hamar meggyőztek, hogy jobb lesz a németet választani. Hát, nem bántam meg, hogy hallgattam rájuk. Volt ott persze egy másik idegen nyelv is, amelyet nem kellett és nem is lehetett választani, mert kötelező volt: az orosz. Mindkét nyelvben szépen haladtam a gimnáziumi években, így nem volt nehéz bejutnom az egyetem orosz–német szakára. A diplomamunkámhoz nem kellett választanom a két nyelv közül, mert indoeurópai nyelvek összehasonlításáról szólt, ráadásul magyarul. Az ez alapján készült, legelső tudományos publikációm viszont már németül íródott.

• Sokan a német nyelvet egy kemény hangzású és a nyelvtani kötöttségek miatt nehéz nyelvnek tartják. Ön miben látja a német nyelv szépségét/varázsát?

A kérdésében már van egy feltételezés, de nem téved: valóban szépnek tartom a német nyelvet. A nyelv persze roppant összetett dolog. Az, hogy a német nyelv kemény hangzású, azért is vitatható állítás, mert sok német nyelv van, pontosabban: nyelvváltozat. Nemcsak a különböző német nyelvű országokra gondolok, hanem a Németországon belüli régiókra is, ahol a beszélt nyelv hangzása jelentősen eltérhet, nem is szólva a kisebb területekhez kötődő nyelvjárásokról. Van olyan változat, ahol azokat a mássalhangzókat is zöngésen ejtik, amelyek a standard nyelv kiejtési normája szerint zöngétlenek. Azért említem ezt, mert a kemény hangzás benyomása a standard esetében abból is adódhat, hogy a zöngétlenül is ejthető mássalhangzókat egy általános szabály szerint a szóvégeken, sőt, szótagvégeken zöngétlenül ejtik. Ráadásul a zöngétlen hangokhoz gyakran úgynevezett hehezet is társul. Ennek dacára nekem még ez is tud tetszeni. Ízlés dolga, de talán az is szerepet játszik benne, hogy az egyetemen sokat tanítottam német hangtant, amiről még könyvet is írtam, amely itt jelent meg az Akadémiai Kiadónál.
A német nyelv valódi szépsége azonban számomra abból fakad, amit a nyelvtanulók, leginkább a kezdők, kritikaként is megfogalmazhatnak: a nyelvtani kötöttségekből, ahogy Ön is mondta. Ezek a kötöttségek ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy a németül megfogalmazott gondolatok egyértelműek legyenek, átlátható legyen, hogy mi mivel tartozik össze. Ez olyan intellektuális potenciál, amely hosszú időre segített a németet a filozófia és egyéb tudományok elsődleges közvetítő nyelvévé tenni. Ezzel nyilván nem akarom azt állítani, hogy a francia, angol és számos más nyelv, közéjük értve a magyart is, erre alkalmatlan lenne, legalábbis a mai állapotában.

• Mennyiben más ma a szótárak bővítése, felújítása, mint néhány évtizeddel korábban? A technikai fejlődés hogyan hat a szótárak megújulására?

Térjünk tehát vissza a jelenbe, és a kérdése alapján kissé a múltba is. Mivel itt már konkrétan az Akadémiai Kiadó német szótárainak felújításáról kell szólnom, sietek leszögezni, hogy e szótárak címlapján három név látható, három főszerkesztő neve: Halász Előd, Földes Csaba, Uzonyi Pál. Halász Előd, a felújítandó szótársorozat főszerkesztője nem sokkal a projekt kezdete előtt elhunyt. A felújítás koncepciója és kivitelezése Földes Csabára és rám várt. Az elsőként megújított szótár a nagyszótár volt. Ebben a munkában sokan részt vettek, az ő neveik a 4. oldal hosszú névsoraiban találhatók meg: szerkesztők, lektorok, szaknyelvi tanácsadók, számítástechnikusok stb. A főszerkesztőknek ezt a nagy teamet kellett vezetniük, a folyamatot a kiadóval együtt menedzselniük. 1997-ről és 98-ról beszélünk. Az internet és a korpusznyelvészet még gyerekcipőben járt, a bővítést és korrekciókat főként más források alapján igyekeztünk elvégezni: a német anyaghoz kitűnő kiindulást jelentettek az akkoriban frissen megjelent német értelmező szótárak. A magyar címszóanyag felfrissítésére a kiadó az akkor szintén új magyar helyesírási szótár címszavait bocsátotta rendelkezésünkre. Ezek német megfelelőit egy kétnyelvű lektorokból álló kis csapat segített megtalálni. Ők mint német nyelvi lektorok szerepelnek a magyar–német szótár 4. oldalán. A címszóállomány megmaradt hézagait az informatikai team segített kitölteni, olyan módon, hogy kérésünkre géppel elkészítették mindkét szótár megfordítását, amit a szakmában kifordításnak is neveznek. Ezáltal a német ekvivalensekből címszavak, a magyar címszavakból ekvivalensek lettek, és hasonló történt a német–magyar szótárral is. Ez persze csak nyersanyag volt, amellyel még dolgozni kellett, mielőtt bármi is bekerült volna a végső változatba. Az informatikusok a rengeteg új helyesírási változat bevitelében is nagy segítségünkre voltak, amire az akkor éppen aktuális német helyesírási reform miatt volt szükség.
A kéziszótár-pár 2002-re készült el. A legelső, kemény fedelű változat címében egyébként még egyszerűen „szótár” szerepelt, az ugyanebben az évben azonos tartalommal és méretben megjelent puha kötésű már „kéziszótár” volt. A nagyszótárnál lényegesen kisebb kézire több időnk volt. Nem Halász Előd kéziszótárait dolgoztuk át, hanem más forrásokat vettünk igénybe. Ahogy az előszóban is szerepel, ez a nagyszótár adatbázisán alapuló, de pontról pontra ellenőrzött és újragondolt szótár. Az ellenőrzéshez és bővítéshez itt már növekvő mértékben vettük igénybe a világhálót is. Emlékszem, így találtam rá a „kampánycsend” német megfelelőjére is. Ez a mai napig nem szerepel a német szótárakban, ugyanis a németeknél nincs ilyen. Viszont volt nálunk, a lengyeleknél stb., tehát be kellett tenni. A magyar összetétel tagjai alapján alkotott hipotézisek egyike aztán bejött: Wahlruhe. Egyelőre még mindig jobbak vagyunk, mint pl. a Google-fordító, amely a kampánycsend-et „Wahlkampfstille”-ként fordította nekem németre a napokban. Erre is volt találat a keresőben, 19 darab, a Wahlruhe viszont több mint 1400-szor volt meg. Vagyis egyelőre nem kell javítani a szótárunkban.
A kéziszótár későbbi kiadásában, 2008-ban nagyobb szerephez jutott az internet a bővítések és javítások terén. A legátfogóbb átalakítás a 2022-ben publikussá vált onlineváltozatban történt. Erről a Szotar.net-en a „Megújult és kibővült magyar–német és német–magyar online szótárak” kattintásával lehet további részleteket megtudni a „Hírek, érdekességek” menüsorban. De honnan jön az ott említett ezres nagyságrendű új szó, jelentés, szókapcsolat mindkét irányban? Egy kisebb részük a megrögzött lexikográfus mindennapi gyűjtéséből: hírportálok mindkét nyelven, magyar és német tévécsatornák, mailes, skype-os vagy személyes kommunikáció németekkel és magyarokkal. Mindig kéznél van a toll és a notesz. De az újdonságok zöme szisztematikus anyaggyűjtésen alapul. Az owid.de neologizmusszótára aranybányának bizonyult. Ha az új német szavakat lefordítjuk, ellenőrizzük, ezekből új magyar címszavak is lehetnek, vagy meglévő címszavak új jelentései. Az ellenőrzésre az internetet is használhatjuk, vagy megbízhatóbb forrásként a mostanára hatalmasra bővített szövegkorpuszokat mindkét nyelvhez. A legnagyobb német korpusz a Cosmas II, a magyar a Magyar Nemzeti Szövegtár 2. Ezekből kontextuális jelentésváltozatok is kideríthetők, de autentikus példák is mazsolázhatók. A kiadó számítógépes segítségként hasznos listákat készített, pl. szótárak címszóállományának eltéréséről, amiben szintén lehetett új szavakat találni. Ez a magyar szavaknál is működik, illetve számos címszóként használható szót találtam az Édes Anyanyelvünk Új szavak rovatában.

• Mennyiben és miben tér el a nagyszótárak és a kéziszótárak felhasználói csoportja?

A nagyszótárak rendeltetése elsődlegesen nem a nyelvtanulás, inkább a fordítás, szövegértés. A német–magyar nagyszótár az utalókkal együtt közel 200 ezer, a magyar–német 140 ezer címszót tartalmaz.  A nyelveket tanulóknak inkább megfelelnek a közepes méretű szótáraink, 50-60 ezer körüli címszóállománnyal, amelyek koncepcióját is ennek megfelelően alakítottuk ki, ezért áttekinthetőbbek, explicitebbek, mint a nagyok. Ez azt jelenti, hogy nem abból indulnak ki, hogy a felhasználó „fél szavakból is megérti”, miről van szó, illetve hogyan kell használni az adott címszót vagy megfelelőt. A szavakhoz megadjuk a ragozást, a vonzatot, kiejtést, példákat, a német ekvivalensekhez ugyanígy, sőt, a magyar–németben még a vonzat elhagyhatóságát is jelöljük egy zárójellel. Ugyanitt ügyeltünk arra, hogy a magyar szó különböző jelentéseit egy-egy megjegyzéssel egyértelműsítsük, nem elégedtünk meg a német ekvivalensek felsorolásával a jelentés sorszáma után. A címében nem szerepel ugyan, de a kéziszótárunk mindkét irányban tanulószótár – vagy legalábbis ahhoz közelít.

• Az angol nyelv, az angol kifejezések minden nyelvbe egyre jobban beférkőznek, és sokszor az adott nyelv szókincsének a rovására szavak, kifejezések válnak passzívvá a köznyelvben. Ön mindezt mennyire véli felfedezni a német nyelvben?

Nos, ezt nem nehéz felfedezni, mert a németbe még erőteljesebben ömlenek az angol szavak, mint pl. a magyarba. Erről még szakdolgozatot is írtak hozzám az egyetemen. Egy ideje már találó neve is van ennek az anglicizmusokkal feldúsult német nyelvnek: denglish. Az említett online neologizmus-szótár is jelentős részben angol szavakat tartalmaz, az eredetihez közeli kiejtéssel. Ezeket persze könnyű „magyarra” fordítani, csak arra kell ügyelni, hogy megadjuk a német kiejtésüket, pl. Tablet és Waxing e-vel, de a LED is el-é-dé. A Meme meg mím, nálunk mém. Az Ikon(e) a templomban keresendő, az Icon meg a képernyőn, de akkor már ájkön – magyarul mindkettő ikon. Mi is beengedjük az angol nyelvi elemeket, de próbáljuk a magyar fonológiai rendszerbe beilleszteni, sőt, a helyesírást is magyarítani, lásd ímél, csetel és társaik. És az évszázados nyelvművelő, sőt, nyelvújító hagyomány itt is tetten érhető: fórumok létesülnek azzal a céllal, hogy magyar morfémákból álló megfelelőket alkossunk az angol szavakhoz, abban a reményben, hogy kiszorítják ezeket. Nem reménytelen igyekezet, vannak már szótározható eredmények is. A táblagép, okosóra, hőkövetés, menekültválság és társaik ízig-vérig magyar szerkezetek, még ha többnyire tükörfordítások is.

• A pandémia, maga a COVID, a szomszédos háború hatására új szavak jelentek meg a köznyelvben. A német nyelv esetében inkább az angol kifejezések épültek be a nyelvbe, vagy inkább megszülettek a német változatok?

Itt folytatni tudom az előbbi gondolatmenetet: amennyiben angol szavakról van szó, a német készségesen befogadja ezeket. De itt kissé óvatosabban kell szemlélnünk a kölcsönzés folyamatát. Sok esetben nem angol, hanem latin vagy görög eredetű nemzetközi szavakról van szó. Így a német Coronavirus sem ...vájrösz-nek ejtendő, hanem ahogy a Virus szót már régen ismerik arrafelé: vírusz (ha itt most eltekinthetünk a precíz fonetikai transzkripciótól, amely a szótárunkban megnézhető). A pandémia tematizálása nem feltétlenül angol nyelven indult el mindenfelé, elég gyorsan sok nyelven beszélni kellett róla. Nálunk sem vetődött fel bizonyára, hogy a koronavírus szó helyett valami angol kellene, vagy a világjárvány nemzetközi megfelelőjét, a pandémiát angol szóként kezeljük. A COVID mozaikszó persze angol eredetű, amit az utolsó betűje árul el: d mint disease. A németben egy nyelvtani nemet kellene kapnia, ez a disease megfelelői alapján – Erkrankung, Krankheit – leginkább nőnem lehetne, de a német nyelvhasználatból ez nehezen derül ki, mert szinte csak névelő nélkül fordul elő. De ha elvétve mégis, akkor a das névelővel, ami semleges nemet jelöl. Ha a hosszú covid értelemben néha nem a Long Covid kifejezést használják, akkor langes Covidként németesítik, ami szintén a semleges nemre utal. Az online Duden-szótár nem ad meg nemet, csak azt közli, hogy a COVID-19 egy tulajdonnév, plusz a kiejtést, amiből kiderül, hogy a 19-et németül kell kimondani. Ez önmagában még nem zárja ki, hogy legyen neme, lásd pl. az ENSZ német megfelelőjét: die UNO.
Az oltóanyagok kapcsán előtérbe került a régóta jól ismert ribonukleinsav, az RNS. Ez a rövidítés a németben is használható, mert a sav németül Säure. Érdekes, hogy a német nyelvhasználatban ezt mára háttérbe szorította az angol RNA, amit viszont német szabályok szerint betűzve mondanak ki, azaz er-en-á, nem ár-en-é.
A szótárban tömegesen nincsenek jelen a koronavírussal kapcsolatos nyelvi újdonságok. Nem feltétlenül kell minden nüanszot pótlólag felvenni, mert ez a téma is eltűnőben van a mindennapi kommunikációból. Természetesen a sok elhunyt vagy maradandóan megbetegedett ember, ill. a még nem kihevert gazdasági sokk miatt az emlékeinkből sokáig nem fog eltűnni, úgyhogy a közelmúlt vonatkozásában bőven van pótolnivaló. És csak reméljük, hogy nem jönnek olyan mutánsok, amelyek újra napi témává teszik a vírusjárványt.
A szomszédos háborúban nem sok olyan reáliát találunk, amelyek eddig nem léteztek. Voltak drónok (Drohnen), volt kazettás bomba (Streubombe, Streumunition), kibertámadás (Cyberangriff), cirkáló rakéta (Marschflugkörper) stb., és ezekre megalkották már korábban a legalább részben német terminusokat. Itt nem látok szembeötlő angol nyelvi befolyást. De a szótárba ebben a témában is kell további szavakat felvennünk.

• Ön hogy látja, a technikai fejlődés, az internet hogyan hat a nyelvtanulásra és a szótárhasználatra?

Mindenképpen pozitív a hatás, és ezt a szakdidaktika is hosszú évekkel ezelőtt felismerte. Magam is tartottam pl. „Az Internet a német nyelv oktatásában” címmel egyetemi kurzust. De a 80-as években az elsők között voltam, akik számítógépes nyelvoktató programokat fejlesztettek. Ezeknek a programoknak a nagy részét az oktatási minisztérium megvette, és az akkor induló iskolaszámítógép-projekt keretében az iskoláknak átadta. Ezeknek a használatát aztán én is oktattam a tanárképzésben. Később az órai programhasználat háttérbe szorult, inkább az önálló tanulást segítik ezek a programok. Az interneten rengeteg ilyen van. Részben az órákon, részben önállóan hatékonyan használhatók a böngészők, ha megfelelő tanári moderálás, irányítás társul hozzájuk. Az internet már régóta multimediális, úgyhogy nem kell másik országba utazni, ha anyanyelvi beszélőket akarunk hallani és a testbeszédüket látni. A chat vagy skype interakciót is lehetővé tesz az adott nyelven, anélkül, hogy kiutaznánk egy testvérosztályhoz. Persze erre is szükség van, így lesz teljes a kép. Nehéz szótárakat sem kell a táskánkban cipelnünk, mert az okostelefonon több kötetnyi is kis helyen elfér, főleg, ha online szótárakról van szó, amilyen a Szotar.net is. De a pontos megértést vagy éppen fogalmazást a szótárakon kívül párhuzamos szövegek, egy- vagy többnyelvű korpuszok is segíthetik, ráadásul többnyire ingyen.

• A német köznyelv esetében mennyire fedezhető fel a szleng felerősödése?

A németben is mindig volt szleng, csak nem ezzel az angol szóval jelölték. Az Umgangssprache társalgási nyelvet jelent, amely bizalmasabb stílusú, mint a normakövető köznyelv, a Standardsprache. A szleng az Umgangssprache spektrumában keresendő, és olyan jelzőkkel pontosítják, mint salopp, azaz pongyola, vagy nachlässig, azaz hanyag. Átfedésben van a Jugendsprache, azaz diáknyelv, ifjúsági nyelv szókincsével is. A szleng erősödése azt jelentené, hogy tartósan beszivárog olyan kommunikációs helyzetekbe, ahol korábban nem jelent meg, vagy olyan új kommunikációs terepek keletkeznek, ahol eleve masszívan jelen van. Az utóbbiakhoz tartoznak a fórumok, csetszobák, kommentek stb. A nyomtatott újságokban még nemigen volt jellemző, de a mai elektronikus sajtó tarkaságában bőven megtaláljuk az ilyen szóhasználatot, sokszor már a címben, hogy többen kattintsanak rá. A német szleng újabb sajátossága, hogy a migránsok, vendégmunkások anyanyelvéből integrál elemeket, pl. yalla, azaz gyerünk. De ezeket egyelőre nem vettük fel a szótárba. A szleng szavakkal azért is óvatosnak kell lenni a lexikográfiában, mert gyakran nagyon rövid életűek. Hacsak nem kimondottan szlengszótárról van szó.

• A német nyelvet több mint 90 millióan mondhatják anyanyelvüknek, és több országban (Németországban, Ausztriában, Liechtensteinben, Svájcban, Luxemburgban, Belgiumban és Dániában) hivatalos nyelv. Már ez önmagában szempont lehet, hogy egy diák vagy egy önmagát képezni kívánó felnőtt ezt a nyelvet válassza. Ön még miért ajánlaná/javasolná, hogy valaki a német nyelvet kezdje el elsajátítani?

Az anyanyelvi beszélők száma valóban lehet szempont, de aligha kizárólagos, hiszen vannak jóval népesebb nyelvközösségek, akiknek a nyelvét kevesebben akarják idegen nyelvként tanulni, legalábbis Magyarországon. Errefelé régi hagyománya van a német tanulásának, ami összefügg Ausztria és Magyarország több évszázados szoros kapcsolatával, amikor jó ideig kötelezővé is tették az iskolákban. Ma már más a helyzet, még ha a gimnáziumokban kötelezővé tett két nyelv egyikeként nagyon sokan a németet választják is. Bizonyos munkakörök betöltéséhez persze kötelező elsajátítani a német nyelvet. Itt korántsem csak a némettanárokra gondolok, akiknél ez nyilvánvaló, hanem a számos nemzetközi, elsősorban német érdekeltségű vállalat és cég bizonyos munkatársaira, illetve a német nyelvterületre specializálódott magyar vállalkozásokra is. Aki még ezután néz állás után, szintén jól teszi, ha németül tanul, vagy az angol mellett németül is, mivel a szakmai karriert ígérő álláshirdetések többnyire vagy feltételül szabják, vagy esélyt növelő előnyként említik az idegen nyelv ismeretét, és ez a német is lehet.
De még a németet sem csak egzisztenciális előnyök reményében választják a nyelvet tanulók. A német nyelvű országok gazdag kultúrája csak ennek a nyelvnek az ismeretében lesz minden ízében felfedezhető, hozzáférhető. A nyelvvel együtt egy fogalomvilágot, gondolkodásmódot is elsajátíthatunk, megtanuljuk a német nyelv „szemüvegén” keresztül szemlélni a világot. Így értelmezhető utolsó királyunk, IV. Károly szállóigévé nemesült mondata is, mely szerint „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy”. Ő persze egyben I. Károly néven osztrák császár is volt, német anyanyelvvel, de jól beszélt magyarul, csehül, és a világnyelvek közül angolul és franciául. Nem vitathatjuk el, hogy tapasztalatból és őszinte meggyőződésből fogalmazta meg ezt a mondatot.